HOGYAN FŰTSÜNK,GÁZ FELHASZNÁLÁSA NÉLKÜL

Most van itt az ideje,hogy a következő téli napokra,előkészítsük,a házilag elkészíthető tüzelőt!!!

Hogyan tudsz spórol,i,akár az eltüzelendő fa anyag mennyiségét,is lecsökkentheted,így annak megvásárlása,is fele forintköltségedbe kerül,ha időt szánsz,hogy még több maradjon a zsebedbe,és mégse fázzál télen!

A továbbiakban,felsorolom,hogyan tudjuk,a szolgáltatókat kikerülni,    LEGÁLISAN!!!


PAPIR BRIKETT,HÁZILAG!!!

2010. szeptember 11. szombat, 13:24
A minap járt Érden egy budaörsi vállalkozó, aki a zeneiskola kertjében bemutatta, hogyan működik a papír brikettáló prés - saját megfogalmazásában. A téma régóta foglalkoztat, s most a fűtési rendszerünk kidolgozásánál számos lehetőséget figyelembe akarok venni, így természetesen megnéztem.


Rögtön az elején le kell szögezni, hogy a technológia nem az elfoglalt emberek ingyen fűtésének irányát adja meg. Az élet számos területén megbizonyosodhat az ember az igazságról: az idő pénz. Vagy ideje legyen az embernek, vagy pénze. Ha egyik sincs, ott kezdődnek a problémák.
Papírhulladékból áztatással papírpépet készítünk, azt hasáb vagy henger alakú formába öntjük, hogy préseléssel a vizet kihajtsuk belőle, majd megszárítjuk. Az így kapott brikett energiatartalma kb. 13-15.000 kcal/kg, ami a keményfához hasonló fűtőértéket is adhat. (Megjegyzés: mivel ez az érték a tüzelőanyag tömegére vetítve értendő, ugyanakkor a papír sűrűsége jóval kisebb a fáénak, így "egy kupac" papírbrikett fél-harmad akkora kupac kemény száraz tűzifát ér.) A fához hasonlóan ég és kevés hamu marad utána. Fekete-fehér újságpapír, hullámpapír, irodai papír lehet az alapanyag, de a tapasztalatok szerint hosszabb áztatással a színes szórólapok, akciós újságok is megfelelnek.
A papírbrikett gyártása munkaigényes, de ha a munkaidőt nem számítjuk, akkor olcsó tüzelőanyagot állíthatunk elő. Nem elhanyagolható körülmény, hogy gyakran olyan hulladékot is fel lehet használni, melynek a "kezelése" problémát jelent. A személyes adatokat tartalmazó, vagy egyéb okokból bizalmas papírok (pl. egy hivatal, vagy akár a családi cég esetében) újrahasznosítása avagy megsemmisítése nem minden esetben van úgy megoldva, hogy az energiahatékony is és adatvédelmi szempontból is pozitív legyen. A technológia és a szükséges eszközök használata viszont oly egyszerű, hogy egy közintézményben, egy hivatalban keletkezett papírhulladék-mennyiséget (keverve akár a közterületen eldobált papírhulladékokkal) akár közmunkaprogramban is fűtőanyaggá lehet varázsolni. Ezt aztán lehet a közintézmények fűtésére használni, vagy ki is lehet osztani a rászorulóknak. (Egy közmunkás egy géppel egy hónap alatt 1-2-3 család téli tüzelő igényét képes előállítani.)
A kipréselt víz elvezetése megoldott, a préspofa könnyen szerelhető, a szerkezet könnyen mozgatható, karbantartást alig igényel, mégis könnyen takarítható. A prés lelke egy megfelelően rögzített kézi autóemelő, melyet vagy kézzel, vagy kézi barkács fúrógépbe szerelt szerszámmal hajthatunk.

A prés

A készítés során, ha nem az iratmegsemmisítőből érkezik a papír, akkor azt kb. 20-30 cm darabokra tépik, majd áztatják. A gyakorlat szerint egy rész papírhoz legalább két rész víz szükséges, hogy jól átázzon. Az áztatás ideje 2-3 óra, s eközben 2-3-szor meg forgatjuk.

Az áztató edényzet - egy áztatás után
Az áztatott papírt összezúzzuk. Ezt abban az edényben is megtehetjük, melyben ázott a papír. A zúzást végezhetjük barkács elektromos fúróval úgy, hogy a tokmányba habarcskeverő szerszámot teszünk. A zúzás akkor jó, ha dió nagyságnál nagyobb zúzatlan papírcsomó nem található az edényben (ilyenkor krumplipüré-szerű a pép). Vannak, akik a zúzást elhagyják, inkább napokra hagyják ázni a papírt. Ez a módszer környezetbarátsága miatt szimpatikus nekem (kevesebb energiabefektetés, több élőmunkával), de a közmunkaprogramos megvalósításnál is jobb, ha a vizes edényzeteknél nem használnak elektromos berendezéseket (balesetveszély!).

A képen két vödör, melyben a lezúzás folyik ...

... és kialakításuk miatt már a csurgást is segíti.
Van, hogy az összezúzott papírt egyszerűen szárítókeretbe rakják és tűző napon kiszárítják. A szárítás lassú, még kánikulában is 1-2 hét lehet. A szárítókeret egyszerűen elkészíthető: egy kb. 60 x 90 cm-es, 8-10 cm magas fakeretbe 10-15 cm-enként bordákat teszünk. Az tűző napon történő szárítás azért fontos, mert, ha nincs elég meleg, akkor a papír, mint szerves anyag bomlásnak indul.
A prés ezt a folyamatot egyszerűsíti le azzal, hogy a víz jelentős részét kinyomja a pépből, s kemény, gyorsabban száradó, jól tárolható brikettet kapunk.

A frissen préselt "papírtéglák".

A kemény, kiszáradt papírbrikettet száraz helyen tartsuk (hasonlóan a tűzifához), hiszen a nedves anyag fűtőértéke alacsonyabb.











TOVÁBBI TIPPEK:

Fafeldogozókat felkeresni,és nagyon olcsó áron,juthatunk,a hulladékaikhoz,mindenkinek jó,hisz Nekik nincs gondjuk és ne is kerül pénzükbe az elszállítása,mi meg jól járunk,hisz kapunk,fűtőanyagot!
A további lehetőségek,még:
Szinte csak össze kell gyűjteni:
- toboz az erdőkben
- száraz gallyak és fahulladékok erdőkben - fakéreg, ajánlatos megkérdezni az erdészeket és engedélyt kérni a gyűjtésre, mert engedély nélkül sokat kell fizetni a büntetésért
- tavaszi és őszi metszéskor keletkező hulladékot is oda adják, érdemes utána kérdezni ennek gyümölcsökben illetve szőlős kertekben, igaz ez kicsit több időt vesz igénybe és a fűtő értéke sem nagy, viszont begyújtáshoz valamint őszi és tavaszi hónapokban lehet ezzel is meleget varázsolni, hátránya a nagy hely igény - ezen is lehet segíteni, össze kell apró darabokra törni.
- figyelni kell a szomszédokat és a környéken élőket, mivel favágáskor vagy a teljes fát el lehet kérni, vagy az ágakat
- érdemes az építkezéseken is megkérdezni, hogy mit csinálnak a bontott faanyagokkal, azt is odaadják, akár ingyen is
- boltokból és raktárakból lehet karton papírt kérni, azért nem kell fizetni
"- Ahol a fa gallyak elvihetők, érdemes összeszedni. Nem nagy, viszont általában jó száraz. Én sokszor csak megállok egy út mellett és bepakolom az autóba. Kaptam így gallyakat a munkahelyemtől is. Nekik útban volt, nekem jól jött:)

- WC papír gurigákat gyűjteni ( a kéztörlőké meg jó kézműves foglalkozáshoz)- Rossz bútorokat gyűjteni, kérni, elégetni. A pozdorjának is nagyon nagy a fűtőértéke.
- Ami nekem még nagyon bevált: A cseresznyefa száraz levele, óriási lánggal ég, tömörítve 2 -3 heti adagot lehet tárolni 2 ládában. Diólevél kevésbé jó, túl savas és károsíthatja a kéményt."
lev
- sokan tüzelnek kukorica csutkával is, akinek van góréja kiadja másnak kukorica tárolásra, cserébe az övé a csutka, viszont lehet ezt is kérni mezőgazdasági termelőktől
"-Még a konyhai szemetet is külön válogatjuk nap mint nap. Egyik szemetesbe az éghető, másikba a nem éghető. Mi ősszel rengeteg vadgesztenyét szedünk. Nem csak a lányom szeret vele játszani, de kiszáradva nagyon jó begyújtani vele. Egy családi baráttól zsák számra kapjuk a faforgácsot, amit a szénhez keverünk és így azt is hasznosítjuk. Szerintem fatelepről vagy asztalostól lehetne kérni, hiszen nekik csak felesleg. A párom munkatársa pedig nagy mennyiségben szerez minden évben napraforgó héjat. A kazánjukat átalakították úgy, hogy folyamatosan menjen be a héj, így az egész telet átvészelik ezzel a fűtési módszerrel. Nem tudom hol lehet beszerezni ilyen hatalmas mennyiséget, de egy ötletnek ez is jó és jóval olcsóbb is mint a fa."
Betti ötletnek jó és aki teheti - van nagy helysége tárolásra - az éljen e lehetőséggel is.

-"Olyan cégeknél, akik raklappal dolgoznak, szoktak kiselejtezni.....testvérem, kb 4 éve egy nagyobb bolt hálózattól kapott egy kamionnyit.

Vannak akik az erdőket vágják ki, azok, a vékonyabb gallyakat, ágakat amiket nem lehet eladni, elszokták égetni, őket megkeresni.....hogy oda adják- e?