TÖMEGKÁLYHA? AVAGY A GÁZFŰTÉS KIIKTATÁSA....


A tömegkályhánk születése


Téglakályha építése:

Két okból is korunk legnépszerűbb fűtőeszköze a téglakályha, noha régi múltra tekint vissza. Az egyik a divat ami a vakolatlan téglafelületeket újra visszacsalogatta otthonukba. A másik pedig a vételár. Ez akár 50%-al is alacsonyabb egy átlagos cserépkályháétól. A téglakályha működését tekintve minimális különbséggel ugyan azt tudja nyújtani, mint egy cserépkályha. Amiben különbözik az a hő leadás üteme. Ezeket a kályhákat inkább állandó fűtésre ajánlom, nem érdemes két befűtés között napokat kihagyni mivel tömegénél fogva nehezebben melegszik fel, mint egy cserépkályha. Viszont nehezebben is hűl ki. Ezt a hatást tovább fokozhatjuk a tömegkályha kivitelű téglakályha építéssel. Amely által egy viszonylag egyenletes 24 órás hő leadás érhető el. Igaz ez árban is magasabb költségeket von maga után. De hosszabb távon megéri a befektetést.
Nálunk használatos elnevezése még a finn tömegkályha, amely az átlagosnál nagyobb tömegére utal. A köpeny falának vastagsága komoly szerepet játszik a hő tárolásban. Meghatározó vonása a két kamrás tűztér, melyek közül az alsó rostéllyal, valamint szekunder levegő bevezetésének lehetőségével készül. Az alsó kamrát viszonylag szűk torok köti össze a felsővel, ahol a másodlagos égés levegővel keveredett gázok magas hőmérsékleten kiégnek. A felső kamra sok esetben kemencének van kialakítva. A rostély alkalmazása ellenére szigorúan fa tüzelésű berendezés. Hőtárolója a felső kamrából kétoldalt szimmetrikusan leágazó, nyújtott téglalap alakú párhuzamos füstjárat, ami a tűztér alatt, mögött egyesülve alul csatlakozik a kéményhez. A kétkamrás tűztérben a füst gázok felfelé, a hőtárolóban, vagyis a járatokban pedig lefelé áramlanak, ezért nevezik ellen áramú kályhának. Észak Amerikába és Kanadában kedvelt kályha típus.

Elérhetőségeim

Telefon: +36 30 2399289
E-mail: koroknais@gmail.com
Cím: Kaba, Rákóczi Ferenc utca 144.




Kedves Látogató!
Lassan gyűlnek a mérések, hála Pék Istvánnak, aki ezeket a kiváló grafikonokat is készíti:

Szintén az ő munkája egy újabb lehetséges kiegészítés, egy utólagos füsthő hasznosítás. Ennek hatásáról mérések alapján meggyőződhettünk:  a begyújtást követő néhány órában további jelentős hőmennyiséget ejthetünk így egy tömegkazánnal csapdába:

A piros színű vonal Pék István tömegkazánja, ami egy kazánházban, hőszigetelve működik, a barna pedig egy lakásban, hőszigetelés nélkül,  közvetlenül is fűt. Tehát a folyamatosan megfigyelhető alacsonyabb vízoldali teljesítményszint nem azt jelenti, hogy utóbbi rosszabb, hanem azt, hogy néhány százalékkal nagyobb arányban viselkedik önálló, sugárzó fűtésként.

Az eddigiekből az is bebizonyosodott, hogy a legjobb vízoldali teljesítmény arányt padlófűtéssel, illetve nagy felületű, alacsonyabb hőmérsékletű fűtéssel érhetjük el. Ezt ugyan eddig is sejtettük, de a mérések is egyértelműen ezt igazolták.


KÉPEKBEN AZ ÉPITÉS:

       
BELÜLRŐL-HÁTULRÓL:


TISZTITÓ ÉS HAMUZÓ AJTÓK:




 A TÉGLASOR FELETT A KÉMÉNYBEKÖTÉS LÁTSZIK:


 VIDEÓ MEGTEKINTÉSE?



Amikor Pék István megépítette első kályháját, szembetalálta magát az egyik szokásos problémával: a fűtendő terület tagoltsága miatt egy kieső 19 négyzetméteres helyiséget sugárzó hővel nem tud kifűteni. Ugyan a kályha hátfala a szoba falával határos, a határoló fal egy vastag főfal, amit statikai okokból nem lehet áttörni. Arra gondolt, hogy mivel a mag külső felülete is elég forró, megpróbálkozik a légfűtéssel. Nagy kockázata nem volt, ha nem működik, legfeljebb lezárja a nyílásokat, és a kályha úgy működik, mintha mi sem történt volna. Azonban azon az egyébként is bekalkulált hátrányon kívül, hogy a sütő hamarabb kihűl, az ötlet tökéletesen működik. Tehát ha a mag teljes hátsó felületét dobozként alakítjuk ki, az alsó és felső végén megfelelő nyílásokkal, ezt a módszert használhatjuk egy körülbelül 20 négyzetméteres, megfelelően hőszigetelt szoba fűtésére. Ezen fellelkesülve, István az ötletét továbbfejlesztette és egy 60-70 nm-es parasztház összes távolabb eső helyiségét légfűtésesre alakította ki. A 2009 őszétől, majd négy hónapja  működő kályha a tulajdonos - és persze mindannyiunk - örömére képes megfelelően kifűteni a házat. Ezen felbátorodva egy pilisszentlászlói házban megpróbáltam tovább növelni a légfűtés arányát, és egy jó nagy kályhával az alsó. k.b.60 nm sugárzó fűtésén felül 3, egyenként kb12-15 nm-es tetőtéri szobát kísérelünk meg meleg levegővel fűteni. A ház jelenleg még befejezetlen, nem lakják, a felső szobákon nincsenek még ajtók, de naponta egyszer már begyújtják a kályhát. A konvekciós áramlás megindult a felső szobák felé, reméljük, még a tél vége előtt felkerülnek az ajtók, akkor szeretnék a helyszínen körülnézni. Az eddigiek alapján úgy gondolom, hogy amennyiben a tagolt tér, távolabbi szobák miatt gondot okoz egyetlen kályhával a megszokott módon a teljes területet fűteni, érdemes mérlegelni ezt a megoldást is. A  vastag falszerkezet magas, több száz fokra történő hevítése majd az ezzel melegített levegő gravitációs illetve ventilátoros keringetése egyébként erős párhuzamot mutat a hőtárolós villanykályhák működésével. Egyenlőre nincs megfelelő eszközünk a működő légfűtéses kályhák levegő irányban leadott teljesítményének mérésére, de becslésem szerint ez a kiviteltől függően  2 és 6 kilowatt között mozoghat. A légfűtéseknél  egyébként  szükséges akusztikai és légtechnikai tervezésen kívül itt fontosnak  tartom, hogy minden olyan légjáratnál, ami a samott maggal közvetlenül érintkezik, fokozottan kell ügyelni a mag szerkezeti stabilitására, a szerkezeti részek átgondolt, megfelelő anyaggal  és technológiával történő illesztésére hiszen a téglák, járatok nagymértékű "széttáncolása" során bizonyos esetekben égéstermék kerülhet a légcsatornába. Tekintettel azonban a szakaszos üzemre, és feltételezve a megfelelő állapotú kéményt, ennek a szivárgásnak a kockázata és mértéke még így is mindenképpen jóval kisebb, mint egy átlagos cserépkályha "visszafüstölésének" normál kockázata. Arra is felhívnám a lelkes újítók figyelmét, hogy bizonyos kerámiaszálas anyagok - például az alúminium szilikát kerámiaszálak - rákkeltőek, sem sütőben, sem légfűtés közelében nem ajánlatos ilyet alkalmazni. Pedig bizony alkalmazzák! Ha kivitelezőt bízunk meg, nem árt, ha elolvassuk az általa használt anyagok kísérőlapján az apró betűs részeket. A szakember elmegy, a kályha marad, mi maradunk, mi maradunk...